Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Környező települések képes leírás - Kőszeg.tlap.hu
részletek »

Környező települések - Kőszeg.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: koszeg.tlap.hu » Környező települések
Keresés
Találatok száma - 15 db
Bozsok

Bozsok

Bozsok község az 1279. évben szerepel először okiratokban Bosuk néven. A királyi kegy leghosszabb ideig a Batthyány és Sibrik családoknak juttatta Bozsokot. Így a község meghatározó két legfontosabb műemléke is ezen családokhoz tartozott. A falu északi részén felépített Sibrik kastély, mely jelenleg idegenforgalmi célokat szolgál, a Savaria Tourist kezében, valamint a falu déli részén elterülő Batthyány kastélyrom. Mindkét műemlék kastély Kincstári tulajdonban van. Az utóbbihoz a Szent József Kápolna, az előbbihez a Szent Anna templom tartozott, melyek jelenleg is megtalálhatók régi helyükön. Bozsokon a XX. Század elején még három nyelven beszéltek: hortvátul, németül és magyarul. 1920-ig Rohonc volt az utolsó postája. Területe 23 négyzetkilométer, nagyrészt erdő művelési ágú, szőlő és szántóföldi kultúra jellemzi. Településünket szívesen látogatják az üdülővendégek. A vendéglátó helyek igényesek, túrázási, lovaglási lehetőségek szolgálják az idelátogatót. Az Írottkő Natúrpark tagja, kerékpárútja van, mely összeköti a környező településekkel és Ausztriával is. Sportolási lehetőségek a kerékpározás és lovaglás mellett a labdajátékok a sportpályán, vagy teniszezés a Kastélyszálló pályáján.

Bő

A honfoglalás után a 10-11. században nagyjából rögzülő nyugati határ őrizetével megbízott kazár, esetleg besenyő népességet telepítettek ide. Egyes vélemények szerint a Léllel és Bulcsúval együtt harcoló Sur vezér nyári szállása volt itt. A település neve alapján egészen korai alapítású, nemzetségi központ lehetett. A török eredetű 'bő' szó ugyanis a honfoglaló magyaroknál vagyonost illetve nemzetségfőt jelentett. Írásban viszonylag későn jelent meg a falu neve, 1239-ben Beu formában. Ekkor az Osl nemzetséghez tartozó Szatmár fia, Miklós, itt levő birtokait a Templomos Lovagrendnek adományozta. Ezt a rokonság megtámadta, mondván, hogy örökölt és nem szerzett birtokról volt szó, így élni akartak visszaváltási jogukkal. A király által elrendelt vizsgálat a templomosoknak juttatta a területet. 1265-ben egy határjárás során már a Johannita Lovagrend birtokrészeit is említi a vasvári káptalan oklevele. A tulajdonosok konventet létesítettek itt, amelynek hiteleshelyi (Magyarországon a 19. századig a közjegyzői feladatokkal felruházott, általában egyházi intézményeket nevezték így) működését, melyről már 1269-ből is van adat, ugyanis egy 1302-ben, helyben lezajlott birtok átruházási ügylet írásba foglalása is tudósít erről.

Bük

Bük

Az Európa szerte ismert Bükfürdő a 20. század második felében Magyarország egyik legjelentősebb gyógyfürdőjévé fejlődött. A felbecsülhetetlen értékű hévízkincs, szubalpin klíma, a látnivalókban gazdag környezet, a gondozott településkép és a magas színvonalú szolgáltatások gondoskodnak arról, hogy vendégeink nyugodt körülmények között gyógyuljanak és pihenjenek nálunk.

Cák

Cák

Cák közvetlenül a Kőszegi-hegység dél-nyugati lábánál helyezkedik el, a Gesztenyés-patak két oldalán. Lakóinak száma 2006. január 1-jén 287 fő volt. Határában a régészek római kori sírdombokat valamint 2 frank mintájú IX. századi szárnyas vas lándzsát találtak. A falu honfoglalás utáni első írásos említése villa Chak néven 1279-ből való. A későbbiekben Czak, Czaak, Zackenbach (német), Caka (horvát) változatok is előfordultak. A falut a XIII.-XIV. században a Németújváriak birtokolták előbb Szent Vid vára, majd Rohonc tartozékaként. Ezt követően a rohonci uradalom birtokosai rendelkeztek felette. A faluban virágzó szőlőtermesztés és bortermelés folyt a XIX. század végéig, de a filoxérajárvány ezt megszűntette. Ezt követően a cákiak a szőlők mellett nagy kiterjedésű gesztenyéseket, almásokat, körtéseket is telepítettek. Az 1920-as évek elején egy-két évig lignitbánya is működött, azonban gazdaságtalansága miatt felhagytak a termeléssel. A község temploma 1894-ben épült Ludwig Schöne bécsi építész tervei alapján. Cák eredetileg egyutcás, szalagtelkes település.

Csepreg

Csepreg

Csepreg környéke földrajzilag a nyugat-magyarországi peremvidék része. Itt találkozik egymással az Alpok keleti lábánál elkerülő dombvidék és a magyar Kisalföld. A terület a Rába-Rábca vízgyűjtő rendszeréhez tartozik. A környék legnagyobb folyója a Répce. A folyó a Bucklige Welt-nek nevezett ausztriai dombvidéken ered és az újkori szabályozást megelőző korokban Kapuvártól északra a Hanság mocsaraiba ömlött. A modern korban medrét utóbbi helyen egyesítették a Kis-Rábáéval, innen Rábca néven folyik tovább Győrig, ahol a Mosoni-Dunával találkozik. A Répcének lehetett eredetileg a szláv Rábca is a neve. A folyó felső szakaszát a Locsmánd melletti dombokig számíthatjuk. Középső szakaszát - amely Zsirától Dénesfa környékéig tart - értjük Csepreg közvetlen vonzáskörzetén. Nagyjából ez volt az újkori csepregi járás. Ezt a területet ma Répce-síknak hívják. A folyó jobbparti oldalán nyugatról keletre egyre alacsonyabb dombhátak sorakoznak. Ezek Répceszentgyörgytől fogva már csak magaspart jellegűek, majd belesimulnak a Kisalföldbe. A Répce középső szakaszának baloldali fontosabb mellékvizei a Metőc- és a Pós-patak. Jobb oldalról a Boldogasszony-patak és az Ablánc-patak vizét veszi föl.

Hirdetés
Gencsapáti

Gencsapáti

Gencsapáti község, a kistérség egyik legdinamikusabban fejlődő települése, Szombathely és Kőszeg között, a megyeszékhely nyugati határán terül el. A község 1943-ban Nagygencs (korábban Németgencs) és Gyöngyösapáti egyesítéséből keletkezett. Mint a környéken mindenütt, Gencsapáti területén is kerültek elő réz- és bronzkori emlékek, sőt őskori csiszolt kőeszközöket és kerámiatöredékeket is találtak. 1941-ben egy népvándorlás-kori csontvázas sírra bukkantak. A római korban a település Savaria (a mai Szombathely) 'elővárosa' lehetett, erre utalnak az előkerült épület- és vízvezeték-maradványok. A római provincia idejéből származik az az oszloptöredék, melyet a későbbi néphagyomány Ördögkőnek nevezett el és legendákkal vett körül.

Gyöngyösfalu

Gyöngyösfalu

Köszöntöm abból az alkalomból, hogy ellátogatott Gyöngyösfalu, - az Alpokalján kanyargó Gyöngyös-patak mentén elterülő község - honlapjára. Községünk 800 éve jegyezve van történelmi dokumentumokban. Jelenleg 1140-en lakunk e hangulatos kisközségben, lakosaink nagy része fiatal. Turisztikai fejlődésünk záloga a Pösei-szőlőhegy, ami az Alpokalja nyúlványa, s nagyon sokan keresik fel gyönyörű fekvése miatt és nem utolsó sorban a jó minőségű boraiért. Remélem, hogy az itt elérhető információk hozzájárulnak ahhoz, hogy jobban megismerje településünket, kedvet kapjon a személyes látogatáshoz.

Kőszegdoroszló

Kőszegdoroszló

Falunk része a Kőszeg Város és Vonzáskörzete Többcélú Kistérségi Társulásának, alapító tagja az Írottkő Natúrparknak és az Írott-Kő Ereje Leader Térségnek, valamint a területének egy része a Kőszegi Tájvédelmi Körzet alkotóeleme. Látogasson meg minket!

Kőszegszerdahely

Kőszegszerdahely

Kőszegtől 7 km-re nyugatra, Rohonc-tól 8 km keletre, Szombathelytől 15 km-re északnyugatra, a Szerdahelyi-patak mentén fekszik. A település a központja a Kőszeghegyalja úthálózatának, innen ágazva el Bozsok - Rohonc, Velem, Lukácsháza, Kőszeg felé. A községnek egyedülálló módon kettő igazgatási területe van, amely nem határos egymással. A falu és környezete mellett a településnek van határa a Kőszegi-hegység déli oldalán is, itt szőlőket, gyümölcsösöket és erdőket találunk.

Hirdetés
Léka

Léka

Kőszegtől 13 km-re nyugatra a Kőszegi-hegység lábánál fekszik a B55 és a Rohonc felől érkező B56 főút találkozásánál, a Gyöngyös patak völgyében. A régészeti leletek tanúsága szerint a település környékének története a kőkorszakig nyúlig vissza. A vaskorban illírek, kelták települései álltak itt, majd a Római Birodalom Pannónia tartományának része lett. A rómaiak után germán törzsek, majd avarok, szlávok éltek ezen a vidéken. A magyarok a 10. század elején a pozsonyi csatát követően szállták meg a területet.

Lukácsháza

Lukácsháza

Lukácsháza az a település, amelyen a Szombathelyről Kőszegre, vagy Velembe, Bozsokra autózók megállás nélkül átrobognak. Talán csak az tűnik fel nekik, hogy a falu kétszer kezdődik, és kétszer van vége. Aki vonattal utazik, annak pedig az, hogy milyen hosszú ez a falu, a vonat kétszer is megáll. Aki nem áll meg, nem száll ki az autóból, vonatból, abban talán csak az marad meg emlékül, hogy rendezettek az út menti porták, este szépen kivilágított a 87-es főút. Pedig érdemes letérni a főútról, végigjárni a belső utcákat, átkelve a Gyöngyös patakon kilátogatni a gyönyörű szőlőhegyünkre. Aki nem áll meg, az nem fogja megtudni, hogy itt született dr. Tolnay Sándor, a magyar állatorvosképzés atyja, vagy Horvát József bölcseleti és orvosdoktor. Hogy itt élt és alkotott Bubics Ede vízmérnök, a sílózást innen terjesztette el Kovátsits Károly, hogy milyen kiváló pisztrángozó hely a Gyöngyös patak. Egy szemvillanásra láthatja csak a világ legnagyobb ampullagyárát. Ön, aki ellátogatott honlapunkra, ennél sokkal többet megtudhat rólunk, lukácsháziakról, és a csodálatos Alpok-aljai tájról. Ahhoz azonban, hogy mélyen beszívhassa a tiszta, jó levegőt, hogy megtapasztalhassa vendégszeretetünket, igyon egy pohár finom vörösbort, hogy hódolhasson horgász-szenvedélyének, személyesen is el kell jönnie!

Sopron

Sopron

Sopron a múzeumok városa - múzeumváros. Mennyire találó ez a megállapítás! A belső városrész kanyargós utcái, hangulatos terei, házainak boltíves kapui, míves erkélyei, műemlékei, középületei és az elő-elő bukkanó városfalai egyedülálló művészeti egységet alkotnak. Magyarország műemlékekben második leggazdagabb városaként méltán kapta meg 1975-ben a Műemlékvédelmi Európa Díj aranyérmét. A Fő tér különleges hangulatát színeinek és fényeinek játékossága adja, mely egy tavaszi napsugaras reggelen vagy egy aranysárga őszi délutánon a legszebb. Először útikönyv nélkül - csupán a hangulatnak engedve - érdemes bejárni a történelmi városrész utcáit, benyomásokat szerezni egy-egy kapualjba bekukkantva.

Szombathely

Szombathely

Az élet minősége ma Szombathelyen az országos átlagnál jobbnak mondható. Ez összefügg a város polgári hagyományaival, az iskolázottság és a szakképzettség magas fokával, a XX. század utolsó évtizedeiben kialakult gyors iparosodással, a szolgáltatási és idegenforgalmi szféra megélénkülésével. Városunkat jelenleg 80 ezren lakják. A vasi megyeszékhely Győr mellett a térség egyik gazdasági, kereskedelmi és kulturális centruma. A helyben megtermelt bruttó nemzeti termék alapján a magyarországi városok élmezőnyében van.

Újkér

Újkér

Újkér első említése 1406-ban VYKER' néven történik. A 15. században a Kanizsaiak, 1536-ban a Nádasdyak, 1677-től a Széchenyiek a földesurak. A 15-16. században megyeházat és megyegyűléseket tartottak Újkéren a Nádasdyak. 1570-90 között gyakran tartózkodnak itt. A sopronkeresztúri alattvalóknak egy része is Újkéren lakott. 1635-1641-ig Bácsmegyei János záloga a falu. 1694-ben mankóbüki Horváth Zsigmond kúriája van itt, 50 hold földdel. A jobbágyság telki állományból él.

Velem

Velem

A község címere: lekerekített egyszerű pajzson, zöld alapon kék mezőben magyar ruhában kalpaggal fején, bajuszos alak áll. Jobb kezében oltókést, baljában három szál gabonát tart. A jobb kéz alatt sarló, a bal kéz alatt ekevas. A magyar ruhás alak ruhája természetes színű. A községet minden nyelven Velemnek nevezik. Feltárások alapján Velemben és környékén már az újkőkorban is éltek. A legfontosabb tárgyi emlékek a Szent Vid-hegyi ásatások során kerültek elő.

Tuti menü